SSSHHHHH…..EZ MOST CSAK NŐKNEK SZÓL

Fogalmam sem volt róla, hogy átíródik a történelem. Csak belefáradtam abba, hogy mindig feladom.

Rosa Parks

A mai nap a nőkről szól. Egy nap, amikor nőként ismernek el minket világszerte. Virággal, csokival, kedvességgel, extra figyelemmel.

És ez tényleg jár. 😊

De vajon hányan gondoljuk ezt így? Hogy valóban jár nekünk az elismerés?

És hányan tudjuk magunkat is elismerni?

Persze, fontos, hogy kívülről is kapjunk elismerést, a szeretteinktől, a környezetünktől. Mégis az ügyfeleim akkor lépnek nagyot a saját álmaik, céljaik felé, amikor elkezdik végre saját magukat értékelni. Mindazt, amire képesek, amit jól csinálnak, amiben tehetségesek.

Abban a pillanatban, amikor megértik, hogy mekkora érték az, amit ők képviselnek és tesznek, akkor megváltozik minden.

Nemrég beszélgettem egy fantasztikus nővel, aki saját vállalkozást épít, de közben be kellett vállaljon olyan munkát is, amit nem szeret, mert kell a bevétel, van két gyereke is. Arról beszél, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy olyan cégtársa, akire fel tud nézni. És közben sorolja, hogy hogy segített a férjének elindítani a vállalkozását, hogy az azzal foglalkozhasson, amiben tehetséges. Hogy hogy indított be egy hobbi-csoportot, aminek rendszeres és népszerű programjai vannak. Rengeteg munkával és áldozattal ő hozza a családi költségvetés 80%-át, és ez neki így természetes.

És közben arról beszél, hogy milyen jó lenne, ha lenne mellette egy cégtárs, akire felnézhet.

Aztán amikor felteszem azt a kérdést, hogy „magadra mikor néztél fel utoljára?” - elsírja magát.

„Ez még sosem jutott eszembe…” – suttogja.

Még soha.

Ismerős?

Rengeteg kivételes, tehetséges nővel dolgoztam coachként az elmúlt években. Vannak köztük egyszerre több vállalkozást vezető nők, akik a család bevételeinek jelentős részét termelik meg, anyaként is. Van köztük expat feleség, olyan, aki 4 évente teremt szerethető és stabil hátteret a gyerekeinek és a férjének, akárhova költöznek a világban. Vagy fantasztikus 60 éves nagymama, akinek annyi energiája van, hogy csak irigykedni tudok rá, és aki most indította be szabadúszó vállalkozását, sok év nagyvállalati múlt után.  

Van köztük olyan, aki hosszú évekig egy versenyszférás cégnél felelt a forgalom jelentős részéért, de tulajdonosváltáskor mégis elküldték. Nem omlott össze, és azóta már elkezdte építeni álmai vállalkozását, teljesen más iparágban.  

Dolgozom olyannal is, aki egy 5 éves kislánnyal maradt egyedül, és viszi tovább a férjével elindított vállalkozást. Ő is képes nap mint nap megújulni, és nem panasszal van tele, hanem tervekkel.

Ezek a nők egyáltalán nem látják, hogy mi mindenre képesek. Mindaz, amit csinálnak, természetes nekik és a környezetüknek is.

Úgyhogy ma, azt szeretném, ha mindannyian összeírnátok, hogy mi mindent tettetek az elmúlt években másokért. A családért, a férjetekért, a gyerekekért, a házért, a kertért, a vállalkozásért, a kollégátokért, a kutyáért, a macskáért, a nyúlért, a szomszédért, a szomszéd macskájáért.

Ha ez a lista megvan, akkor magatoktól is kérdezzétek meg, hogy mikor ismertétek el magatokat utoljára?

Mikor mondtátok azt, hogy Ti is példaképek vagytok? Nem csak az olimpiai bajnok, vagy a sztárriporter, vagy a világhírű színésznő az.

A mindennapos rohanásban észre se vesszük, hogy mennyi mindent teszünk, mennyi mindent adunk, és mennyi minden terhet veszünk a vállunkra, kérés nélkül is. És sokszor mások sem veszik észre – leszámítva ezt az egy napot az évben.

Úgyhogy, ha ez így van, és Te is olyan nő vagy, aki nem is látja, hogy mi mindent tesz másokért, akkor mostantól kezdve ne csak a külvilágtól várd az elismerést. Add meg magadnak is. Veregesd meg a saját vállad, és mondd azt, hogy megérdemled az elismerést. Magadtól magadnak.

Lehet, hogy kell majd egy tükör is hozzá és sok sok zsebkendő. Tényleg nem könnyű elismerni magunkat, hisz nem ezt tanultuk. Azt tanultad biztos Te is, hogy ha magadat dicséred, akkor az egoista, önajnározó, nagyképű, önfényező viselkedés.

Pedig nem. Egyszerűen csak kapcsolatba kerülsz a realitással.

Ha ezzel megvagytok, akkor utána írjatok egy listát, hogy magatokért mit fogtok tenni. Mostantól mindennap, vagy egy héten egyszer legyen legalább egy olyan dolog, ami csak rólad szól, magadért. És ez a minimum.

És kérdezd meg minden olyan dolognál, amit most nem engedsz meg magadnak, mert nincs időd, nincs pénzed, nincs kedved, nincs energiád, nincs motivációd, hogy ezt vajon másért megtennéd-e?

Másvalaki miatt rászánnád-e a plusz energiát, időt, pénzt, bármit, amit most magad miatt nem szánsz rá?

Ha a válasz igen, akkor kérlek, olvasd el ezt a bejegyzést még egyszer. Vagy százszor. 😊

 

 

Tornallyay Éva, idegenforgalmi közgazdász, üzleti és vezetőfejlesztő coach, szervezetfejlesztő team coach, a Kalangu Coaching alapítója, világutazó vagyok. Nyugat Afrikában nőttem fel, angol nyelvterületen. Több mint 20 évig a nemzetközi idegenforgalomban dolgoztam, ebből 10 évig saját cégem vezetőjeként.

Olyan eredményes szakembereknek és vezetőknek segítek, akik kiemelkedő munkát végeznek, mégis egyre gyakrabban kimerültek és motiválatlanok. Abban segítek, hogy új megoldásaik legyenek arra, hogy még nagyszerűbb munkát végezhessenek, olyat, amiben jól érzik magukat és ami mellett marad idejük az életük többi fontos részére is. E mellett idegenforgalmi cégeknek nyújtok szakmai támogatást ahhoz, hogy képesek legyenek fejlődni és minőségi szolgáltatást nyújtani. Éltem Barcelonában és Londonban, szenvedélyes világjáró és búvár vagyok. További információ: evat@kalangu.net, www.kalangu.net

MIT GONDOLSZ ERRŐL?